A FUTÓMŰ FELADATA

Az futóműnek a feladata, hogy maximalizálja a tapadást az autó kerekei és az úttest között, a haladó gépjármű könnyen kormányozható maradjon,úgy egyenes mint ívmenetben. mindezt oly módon hogy a benne utazók komfortérzete is megmaradjon. Biztonság szempontjából igen lényeges szerkezeti elemekből áll, ezért kialakításuknál a közlekedésbiztonság meghatározó szerepet tölt be.

Műszeres futómű állítás

A futómű geometriájának helyes beállítása a biztonságos közlekedés egyik legfontosabb feltétele.
Ehhez járulnak még hozzá a jó állapotú lengéscsillapítók, a megfelelően kiegyensúlyozott kerekek, valamint a jó minőségű és állapotú gumiabroncsok. 
Ugyanis hiába rendelkezünk precízen beállított a futóművekkel, ha az előbbiek állapota nem megfelelő.
A rossz futóművel rendelkező autó vezetése fárasztó és nem biztonságos, mivel állandó kormány korrigálást igényel menet közben. A rossz futómű beállítás a gömbfejeket, kerék csapágyakat, felfüggesztéseket, a lengéscsillapító szárát jobban terheli, és jelentősen rontja a gépkocsi stabilitását.

A futómű gyári paraméterekhez való műszeres beállítása előtt szükséges a vizuális-mechanikus vizsgálat, mely során a kopásnak, fáradásnak kitett rossz alkatrészek kiszűrhetők, és szükség szerinti cseréjük előzetesen elvégezhető. (pl. gömbfejek, silent bock-ok)
 
Minden futómű-megbontás után a beállítást ellenőriztetni kell, mert az alkatrészek cseréje során megváltozik a futómű geometriája.
Az alkatrészcsere után esedékes vizsgálaton kívül évi rendszerességgel (10000-15000-km)  -javasolt a futómű ellenőrzése műszeres beállítása.

Műhelyünk a gépjárművek futóműveinek beállítását 4 fejes, 8 szenzoros, rádiós kapcsolattal rendelkező számítógépes műszerrel végzi,mellyel nagyon pontosan,precízen gyári értékre állítjuk be futóművét.   Ami garantálja az ön biztonságos közlekedését.
 

A FUTÓMŰ ÁLLÍTÁS ELMÉLETÉRŐL  BŐVEBBEN

(Részletek Dr. Lakatos István: Futóműdiagnosztika könyvéből)

2. fejezet: Futómű beállítási jellemzők

A futómű diagnosztika a kerék- és futómű-beállítási paraméterek méréstechnikája, amelyhez elsőként a mérési viszonyítási rendszert kell definiálni:

1. A futómű-beállító készülékek a futómű geometriai jellemzői közül számosat a gravitációs erőtér irányához (a gravitáció-vektor által kijelölt függőleges irány) viszonyítanak. Emiatt előfeltétel, hogy a mérés során a jármű vízszintes síkon álljon.
2.  
3. A többi futómű jellemző mérése pedig valamilyen – a járműre jellemző –jellegzetes tengelyhez viszonyítva történik. Ez utóbbi kifejtéséhez további definíciók szükségesek:
   A legegyszerűbb lehetőség ebből a szempontból a jármű szimmetria tengelye, amely már kétfejes mérőműszerek esetében is alkalmazható (2.2 ábra). Ez azonban az első tengely paramétereinek mérésekor nem ad megfelelően pontos eredményt. A jármű ugyanis a hátsó kerekek középsíkjainak szögfelezője által meghatározott irányba halad. Ezt az irányt nevezik tényleges menettengelynek (2.2 ábra). Menet közben ugyanis a jármű kormányzott kerekei ennek megfelelően állnak be egyenes-menetben. Célszerű tehát, ha az első kerekek beállítási paramétereit a tényleges menettengelynek megfelelően mérjük meg. A négy mérőfejes műszerek erre alkalmasak, hiszen a hátsó két mérőfej által meghatározott tényleges menettengely képezi az első kerekek mérésének alapját

2.1 A kerékbeállítási paraméterek

A kerék-beállítási paraméterek alapvetően befolyásolják a jármű egyenes- és ívmeneti tulajdonságait, a tapadási viszonyokat és a gumiabroncsok kopását.
A kerék-beállítási és kormányzási paraméterek az alábbiak:

• tengelytávolság,
• nyomtáv,
• kerékösszetartás,
• kerékdőlés,
• csapterpesztés,
• utánfutás,
• kanyarodási szögeltérés,
• maximális alákormányzási szög.

Tengelytávolság:

A tengelytávolság az első és a hátsó tengely középvonala között mért távolságot jelenti (2.2 ábra). Többtengelyes járművek esetén az egyes tengelytávolságokat elölről hátrafelé adják meg. Nagyobb tengelytávolság esetén nagyobb hasznos teret lehet kialakítani a járműben és jobb a menetkomfort is. A jármű ilyenkor kevésbé érzékeny a bólintó lengésekre. Kis tengelytávolság esetén viszont könnyebben vehetők be a szűk kanyarok.

Nyomtáv:

A nyomtáv az azonos tengelyen levő kerekek talpfelület középpontjainak távolsága (2.3 ábra). Ikerkerekek esetében az ikerkerék-középpontok közötti távolságot értjük rajta. A nyomtáv nagysága jelentős hatással van a jármű ívmeneti tulajdonságaira. A nagyobb nyomtáv nagyobb ívmeneti sebességet tesz lehetővé. A kereszt- és ferde-lengőkaros független kerékfelfüggesztések esetében ki- és berugózáskor nyomtáv-változás lép fel. Ez növeli a gördülési ellenállást és az abroncskopást. Ilyen esetekben romlanak a jármű egyenesmeneti tulajdonságai is.

Kerékösszetartás:

A kerékösszetartás a kétoldali keréksíkok kerékpánt átmérőnyi hosszon vett távolságváltozásának nagysága a vízszintes síkban. A definíció szerinti mértékegysége mm. Amennyiben azonban a jármű vonatkoztatási tengelyéhez (szimmetriatengely, tényleges menettengely) viszonyítva mérjük, fok-szögperc dimenzióban kapjuk meg értékét. Végül, ha a kerékpánt átmérőnél nagyobb hosszra vonatkoztatjuk (pl. a tengelytávra), akkor mértékegysége mm/m.
A kerékösszetartás pozitív, ha a kerékpántok távolsága a menetirány szerint elöl kisebb, mint hátul. Az egyedi kerékösszetartás az egyik oldali kerék vonatkoztatási tengellyel bezárt szögét jelenti. Négyfejes műszer esetén a vonatkoztatási tengely a hátsó tengelynél a jármű szimmetriatengelye, míg az első tengelynél a tényleges menettengely (2.4 ábra).
Amennyiben egy adott jármű hátsó tengelyének kerekeinél az egyedi összetartás értékek nem azonosak, akkor az első tengely kerekei által meghatározott szög szögfelezőjének a tényleges menettengellyel párhuzamosnak kell lennie: azaz az azonos egyedi kerékösszetartás értékeket a tényleges menettengelyhez kell beállítani. (2.4 ábra). (Ilyenkor a jármű enyhén oldalazva halad és a kormánykerék nem áll középhelyzetben.)

 

Egyenesmeneti helyzet:

A kormányzott kerekek egyenesmeneti helyzetén azt értjük, ha az első kerekek egyedi kerékösszetartása megegyezik (2.5 ábra)

Menettengely szög:

A menettengely szög (2.6 ábra) a tényleges menettengely és a jármű szimmetriatengelye által bezárt szög. Értéke pozitív, ha a tényleges menettengely előre és balra mutat. A jármű a tényleges menettengely által meghatározott irányban halad egyenesen.
A tényleges menettengely helyzetét az alábbi paraméterek határozzák meg:
- a hátsó kerekek kerékösszetartása,
- a hátsó tengely ferde állása,
- a hátsó tengely oldalirányú eltolódása.

Kerékdőlés:

A kerékdőlés a kerék síkja és a jármű menetirányára merőleges sík metszésvonalának a függőlegessel bezárt szöge (2.7 ábra). Értéke pozitív, ha a kerék a függőlegeshez képest kifelé és negatív, ha befelé dől. A dőlést fokban mérjük az alábbi peremfeltételek mellett:
- hátsó kerekek dőlése: egyenesmeneti helyzetben,
- első kerekek dőlése kormánykerék középhelyzetben.
A kerékdőlés nem megfelelő értéke az alábbi hibákat okozhatja:

- túlságosan nagy negatív kerékdőlés: nagy sebességnél jobb oldalvezetés, de egyben növekvő tengelyterhelés és túlhevülő a gumiabroncs,
- túlságosan kis mértékű kerékdőlés (pozitív): rosszabb oldalvezetés, nagyobb mértékű abroncskopás.
 

Csapterpesztés:

A csapterpesztés a tengelycsonk-csap középvonala (valóságos vagy képzetes) és a függőleges által bezárt szög vetülete a menetirányra merőleges síkon (2.8 ábra). Értéke pozitív, ha a tengelycsonk-csap felső vége a függőlegestől befelé dől.
A csapterpesztés értéke alákormányzáskor megnő, ami visszatérítő erőt eredményez.: